17.rész Nagy és fehér

ime az új rész:) komizzatok ha tetszik :)
és lessetek be ide is komizzatok neki ha tetszik:
http://rememberorphangirl.blogspot.hu/2013/08/chapter1.html

 - Csak arra kellett hogy biztos legyek benne bírsz-e egyáltalán...mert magadtól meg nem mondtad volna- fújta meg a szél a hajunkat.
 - Még szép hogy nem mondtam volna meg- forgattam meg a szemem.
 - Mert?- kapta rám a tekintetét.
 - Mert szerinted milyen lenne ha közölném pont veled az érzéseim?- tapostam meg a cigim.
 - Érzel irántam valamit?- csuklott el a hangja.
 - Persze- vontam vállat.
 - És...- kezdte.
 - Nem. Nem fogok kezdeményezni- ráztam a fejem.
 - De ez barátság, tetszés vagy mi?- sorolta a lehetőségeket.
 - De örülnék ha valaki most zavara meg minket- pásztáztam a földet.
- Nem. Ez fontos- fordított maga felé.
- Nem az- kezdtem vitázni.
- De igen- folytatta.
- Majd én elmondom ha fontos- mosolyogtam.
- Baj van- görbült le a szája.
- Nem veszem be- fordultam el tőle majd a korlátra könyökölve néztem a parton futó gyerekeket.
- Igazából rajtad kívül mindenki tudja...hogy veled akarok lenni- nevetett.
- Ezt én is tudom- forgattam a szemem- csak nem akarod lekötni magad.
- Nem. Csak nem tudom hogy te mit akarsz tőlem- dőlt neki a korlátnak.
- Csak...- kezdtem de megcsörrent a telefonom. Kinyomtam és hallgattam a hangpostát.
- Szia Hope a nővérkéd vagyok! Hívj fel ha tudsz. Apának esküvője lesz. Két hét múlva...elvileg akkor nem fog esni a hó. Meséltem a nőnek Zaynről. Reméljük elhozod. Rengeteg dolgot kell mesélnem neked. Minden bizonnyal örülni fogsz. Puszillak titeket, csókold meg Zaynt a kedvemért- mondta. Csak az a baki hogy ki volt hangositva és ez álltal Zayn is hallotta.
- Mit mesélt ez rólam?- kérdezett Zayn.
- Nem tudom...de életemben először volt velem kedves- könnyesedett be a szemem.
- Akkor teljesítsük a kérését- hajolt felém.
  A hátsó zsebembe csúsztatta a kezét, ezzel arra kényszerítve hogy hátráljak. Amikor már neki nyomott a falhoz, hirtelen megfeszült a testem visszagondolva az előbbi témára. Hajolni kezdett felém, mire megállítottam.
- Zayn mi barátok vagyunk oké? Biztos lesz egy lány akinek nem csak a teste kell...bocs de én ebben nem veszek részt- ráztam a fejem.
- Akkor csak hunyd be a szemed és had búcsúzzak el- mondta szomorún.
  Becsuktam a szemem és hagytam hogy megcsókoljon. Most utoljára visszacsókoltam és elköszöntem a gondolattól hogy bármikor megtehetem ezt. Lehet hogy lekoptatás, de nem akarok megint egy érzelem mentes szexkapcsolatot, azzal aki tényleg tetszik. És én egy jó ideig nem fogok nyitni ilyen kapcsolatot. Sőt...szexelni se fogok nagyon ha minden igaz. Mindig az jut eszembe de nem akarok mindig rá gondolni.
  Amikor Zaynnel elválltak az ajkaink, sarkonfordultam és bementem az erkéjről. El és Loui a kanapén smároltak. Rossz volt arra gondolni hogy ma én ott fogok aludni, ahol ez történik. Akkor már adják át a szobájukat és megkapják a dragalátos kanapét.

  Aria és Harry már kocogtatták az edényeket a kis konyhában, ahol Niall is biztos ott volt. Hol lenne ha nem a konyhában? Hát ha valaki szeret enni akkor legyen a konyhában nyugodtan. Nem is értem hogy lehet ilyen vékony, ha egész nap eszik, eszik meg eszik.
  Liam az ajtón lépett be és gondolom még mindig látszott rajtam hogy könnyeztem szóval odaérve hozzám, szorosan megölelt. Kicsit meglepett a dolog, mivel még csak pár napja ismerem és tegnap kitúrt a kanapéról szóval én nem tudom hogy most mi van.
  Szipogni kezdtem a karjai között, majd végül hatalmas bömbölésben törtem ki. Persze ezt nagyon halkan, nehogy hallja valaki. Nem is a kanapét nyomó párra gondolok, hanem a teraszon ácsorgó Zaynre. Liam lassan elengedett és elküldött a mosdóba hogy összeszedjem magam.
  Mire kiléptem a mosdóból, már meg volt terítve az asztalon és kész volt a spagetti is. Aria és Harry a konyhában beszélgettek és nagyon aranyosak voltak. Legalább nekik még összejöhet valami. Niall mosolyogva lépett hozzám és egy tejszínhabot tartott felém. Vigyorogva elvettem tőle és az egész tubust a fejére nyomtam.
- Csak hogy tudd. Most mérges vagyok rád...habár finom a hab- kezdte lenyalni az arcát.
- Niall te...- kezdtem.
- Igen fura vagyok. De beszélhetnénk...?- kérdezte.
- Persze- vontam vállat. Helyet foglaltunk a kanapén és viszonylag halkan de megvitattuk a dolgot.
- Tudom hogy vége mindennek...de azért tarts nyitva egy kiskaput. Nem szeretném ha megint csalódna- kérlelt.
- Megint? Mármint volt már vele ilyen?- csodálkoztam.
- Ami azt illeti eddig még csak te tartottál fel behajtani tilos táblát neki- nevetett fel a kifejezési modján.
- Legalább tudja milyen- vontam vállat.
- Te totál bele vagy esve- súgta a fülembe csodálkozva.
- Nem tudok ellene mit tenni- dőltem hátra a kanapén és a homlokomra csaptam.
- Ezzel nem vagy egyedül- mosolygott.
- VACSORA!- kiabálta Aria a konyhábó.
  Lassan leült mindenki. Egyik oldalomon Aria, a másikon pedig Niall ült. Velem szembe Zayn és ki nem bírta hogy ne meredjen rám. Amikor már meguntam felálltam, fogtam a tányérom és inkább a teraszon fogyasztottam el a kaját.
  Este felé beszéltem Louisal és azt mondta hogy egy névtelen emberke vett egy villát a nevemre és holnap reggel már oda kell költözni. Elvileg a legszebb partszakasz itt Beverly Hillsben. Zaynen kívül itt senki se tudja hogy titokban az elnök kislánya vagyok és ha rajtam múlt volna ő se tudná. Csak kihallgatta az igazgatóval való beszélgetésemet.
  Szóval biztos vagyok benne hogy apa volt az, vagy Katie. Esetleg a mostani kedvessége miatt Brook is szóba jöhet de nem hiszem hogy tud az itt létemről. Szóval apa volt. Katie csak azért nem lehet mert szerintem nem igazán költene ilyen dolgokra pénzt.
  Este volt egy kisebb vitánk Liammel arról hogy ki alszik ma a kanapén. Közöltem vele hogy ahelyett hogy tegnap a kényelmes kanapén fetrengtem volna, átadtam a helyem neki és a szőnyegen szunyókáltam. Minden bizonnyal hangosan beszeltük meg a dolgot, ugyanis megkaptuk Niallék szobáját így normális ágyon aludhattam.
  Reggel arra keltem hogy Liam megsímogatja az arcom. A mellkasán ébredtem. Gondolom ki akart kelni vagy valami. Legurultam róla és kikeltem. Volt rajtam ruha, szóval biztos nem lettem részeg és nem tettem semmi rossz dolgot. A konyhában Niall műzlit evett. Vettem egy kanalat és vele együtt egy tálból ettem. Tudom hogy szokott fogatmosni meg minden szóval nem nagyon aggódtam a higénia miatt.
- Na és milyen a villád? Vagyis hát érted...van ott elég szoba?- kérdezte mire felnevettem. Végülis az hogy a legdrágább lakosztályt kértük, és mégis valaki a kanapén vagy a földön alszik.
- Apám vette. Nem tudom milyen. Ahogy őt ismerem nagy és fehér- utaltam a Fehérházra. Nem azt akartam hogy rájöjjön, csak azt hogy megnyugtassam, lesz külön szobája.
- Minden esetre ha nincs elég szoba, akkor valaki aludhat a konyhában?- nézett rám kedves szemmel.
- A hűtőben is aludhatsz- álltam fel. Ugyan a fél tál még tele volt, de nekem nem igazán volt kedvem még ilyen cukros szart enni.